Mi jellemző a kreatív működésre? Határok feszegetése, nézőpontváltás, rombolás, visszalépés, érzékenység, laza gondolkodás, élménykeresés. A kreatív működést az olyan kultúra segítheti, amely értékként kezeli az össze nem illést.
A gyerekek boldogok, amennyiben hagyják őket boldognak lenni – állítja pszichológus szerzőnk. A boldogságórákról szóló vitát ezzel a hvg.hu részéről lezártnak tekintjük.
A boldogságórák szemléletformáló hatását és vonzó élményvilágát ma már több mint ezer intézményben, nyolcvanezer gyermek tapasztalta meg Magyarországon. Bagdy Emőke, a Boldogságóra Program fővédnökének írása.
Javaslom, hogy kezdjük el a boldogságórák anyagát beépíteni a matematika-, fizika-, történelem- stb., órákba.
Nem könyvből akarják tanítani a boldogságra való képesség fejlesztését. A Boldogságórák kidolgozóinak válaszcikke.
Egyre több óvodában és iskolában vezetik be a boldogságórákat. Ez nem vicc, ez a valóság. Ezek a büdös kölkök ugyanis még boldogok sem tudnak lenni, erre is tanítani kell őket.
6K: pszichológus szerzőnk szerint ez a képlete az ideális iskolának. Vélemény.
Ha megtanulhatatlan a tananyag, akkor mégis, hogy a csudában tud érettségit tenni a diákok egy egész jelentős része? Mindenki tudja: a kiskapuk miatt. Vélemény.
Az Emmi honvédelmi intézkedési terv kidolgozására szólította fel az iskolákat, óvodákat. Ezt az adminisztratív terhet azért kapják a nyakukba a pedagógusok, hogy növekedhessen a félelem. Vélemény.
Minden vizsgálat bebizonyította, hogy aktivitás közben lehet tanulni, és így fejlődik az idegrendszer is. Ma egy tanóra 70 százalékában a tanár aktív, tehát az iskolában leginkább a pedagógus fejlődik, nem a gyerek – véli Gyarmathy Éva pszichológus. Hogy jön a digitális kultúrához az ősember-gondolkodás? Miért nincs értelme az alaptantervnek? Miben van igaza Csépe Valéria miniszteri biztosnak? Interjú.
Készül a Nemzeti Alaptanterv. Nem tudni róla semmit, de egy rosszul megépített házon egy szép festés sem fog segíteni, így nem fogja megváltani az oktatásunkat, ezt biztosan tudhatjuk.
A majmok hangosan rikácsoltak, fenyegetőztek, de akkor már mindenki tudta, hogy ők csak majmok, akik akkor tudnak pusztítani és uralkodni, ha hiszünk nekik. Tanmese a kormány újabb oktatási törvénymódosításáról.
A gyerekekre épülő tehetségkutató műsorok nagy karriert futottak be világszerte, ebben reménykedik az RTL Klub is, amely szeptember elején indította el Kicsi Óriások című show-ját. Felvetődik azonban a kérdés, hogy a résztvevő gyerekek oldaláról is előnyös-e egy ilyen műsorban megmutatkozni, megmérettetésre kerülni nagyon fiatalon. Általában is, jó-e a tehetségnek, ha hamar felfedezik? Gyarmathy Éva tehetséggondozó szakpszichológus, az MTA tudományos főmunkatársának véleménye.
A robotok majdnem mindent meg tudnak majd csinálni helyettünk. Amiben nem helyettesítenek minket, az a kreativitás és a társas készségek. Ezek felépítéséhez van szükség széles alapokra épülő műveltségre és némi szaktudásra.
A népesség 20-25 százalékában ott van a tehetség, de csak kis része bontakozik ki igazán Magyarországon. Jó hír viszont, hogy mostanában megnőtt ez az arány.
Semmit nem tehetünk ellene, kockulni fognak a gyerekeink – véli a meseíró, aki szerint a dolgunk a tiltás helyett inkább az, hogy értékes tartalmakat is találjanak a képernyőkön. Számos jó fejlesztés van például az olvasás megszerettetésére, persze vannak a tableten olvasásnak veszélyei is. A digitáliával újfajta gondolkodás alakult ki, ami nem jobb vagy rosszabb, mint az eddigiek, de más.
Minden szülő azt gondolja, hogy az ő gyereke különlegesebb, mint a többi. Ez így is van, de nem mindenki tehetség, és nem is mindenki akar az lenni. Ha mégis az, könnyen rossz irányba nyomhatja a szülő, a pedagógus vagy a média. A tanárok és a tanítási rendszer lehetőségeiről és hibáiról, a felgyorsult világba születettekről, a digitális bennszülöttekről és az őket sokszor alig értő generációról, a digitális bevándorlókról is kérdeztük Gyarmathy Éva pszichológust.
